2008 január 28. | Szerző: man |

 A hétvégém elég rossz volt. Krisztiánt tegnap -remélem végleg- kidobtam. Pénteken is és szombaton is a haverjaival volt. Egyik nap sem volt arra ideje, hogy találkozzon velem. Ez egy kicsit rosszul esett. Meg amiatt is betelt a pohár, hogy sok mindent megígért és szinte semmit nem teljesített.Sőt! Nem si teljesített semmit… Erre azt a választ kaptam, hogy ” Tudod, hogy néha mondok olyat, amit nem tudok teljesíteni.”. Hát nekem ez nincs megszokva! De mint mondtam tegnap betelt a pohár. Elküldtem melegebb éghajlatra. Ja, meg még azt is kijelentette, hogy most nem vágyik nőkre. Hát mondom, köszi, de ha nem tévedek csak barátok vagyunk. Mindegy. Nincs szükségem rá sem, mint pasira, sem mint barátra. Undorító a viselkedése. Csak legyen a haverjaival egnem meg tegyen el felejtőbe….

Pénteken nagyon nagy meglepetés ért! Ez kivételesen pozitív volt! 🙂 Bementem a kedvenc boltomba, és éppen nagy akciók voltak. Vettem egy jó felsőt, ami le volt értékelve 5000-ről 2000-re, meg egy trikó szerű izét, ami 1500-ről 1000-re. Ballagtam szépen a pénztárhoz és én arra számítottam, hogy 3000-ret fogok fizetni. Erre a pasi közölte, hogy 1345 lesz. Még vissza is kérdeztem, hogy mennyi? Mondja 1345. Adtam neki 1500-at és vártam, hogy szól, hogy ez kevés. De nem szólt! Utána néztem meg a blokkot, hogy a felső 1000 volt a trikó meg 300 (kerekítve). Nagyon le voltam döbbenve, de nem reklamáltam. Ha ennyiért viszi a gép, akkor ennyiért viszi! Ezen felbuzdulva farmert is akartam venni, de ezt már egy másik helyen. Találtam is kettő olyat, amit hordanék is. Ugye arra mentem, hogy derékban beérjenek. Aztán a próbafülkében ért a meglepetés, hogy térdnél tovább nem jön egyik sem. Pedig nincs is vastag térdem…. Ekkor egy kicsit letörtem és vettem kettő melegítőt…. 🙂

Mától fogyókúráznom kellene egy kicsit. Nem híztam, legalábbis a ruháim ezt mutatják. Soha nem tudtam pontosan, hogy hány kiló is vagyok, mindig azt figyeltem, hogy a ruháim jók-e még…Csak úgy magamért kellene egy kicsit…meg jógáznom is kellene. Csak amióta festettünk, és újra berendeztük a szobát nem nagyon van hely…meg még egy kicsit lusta is vagyok hozzá. Pedig a testem már kezdi kívánni a mozgást….

Egy kicsit kezdem kilátástalannak érezni a helyzetem. Se pasi, se gyerek, se család. Pedig már vágyom rá. Nem is kicsit. Majd lesz valahogy… 🙂