L A S S Ú    T Á N C



Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?

Hallgattad, mint az esöcseppek földet érnek tompán?



Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét,

Nézted a tovatünö éjben a felkelö nap fényét?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idö rövid

A zene elillan…



Átrepülsz szinte minden napodon?

S amikor kérded: “Hogy s mint?”

Meghallod a választ?





Mikor a nap végetér, te ágyadban fekszel,

Tennivalók százai cikáznak fejedben?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idö rövid..

A zene elillan… 



Szoktad mondani gyermekednek, “majd inkább holnap”?

És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat?

Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihülni a barátságot,szerelmet

Mert nem volt idöd felhívni, hogy annyit mondj: “Szervusz”?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.



 Az idö rövid.

 A zene elillan.



Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj,

Észre sem veszed az út örömét.

Mikor egész nap csak rohansz s aggódsz,

Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék.. melyet eldobsz szinte egy perc alatt.

Az Élet nem versenyfutás

Lassíts, ne szaladj oly gyorsan

Halld meg a zenét

Mielött a dal elillan.




Tovább a blogra »